2010.01.04. 18:24
A szeretet himnusza
"Szóljatok bár emberek vagy angyalok nyelvén,
ha szeretet nincs bennem,
csak zengő érc vagyok, vagy pengő cimbalom.
Legyen bár prófétáló tehetségem,
ismerjem az összes titkokat és minden tudományt,
legyen akkora hitem, hogy hegyeket mozgassak,
ha szeretet nincs bennem, mit sem érek.
Osszam elé bár egész vagyonomat a szegények között
s vessem oda testemet, hogy elégessenek,
ha szeretet nincs bennem, mit sem használ nekem.
A szeretet türelmes, a szeretet jóságos,
a szeretet nem féltékeny,
nem kérkedik, nem gőgösködik,
nem tapintatlan, nem keresi a magáét,
haragra nem gerjed, a rosszat föl nem rója,
nem örül a gonoszságnak, de együtt örül az igatsággal,
mindent eltűr, mindent elhisz,
mindent remél, mindent elvisel.
A szeretet nem szűnik meg soha.
A prófétálás véget ér,
a nyelvek elhallgatnak,
a tudomány elenyészik.
Tudásunk csak törekédes,
töredékes a prófétálásunk is,
de amikor eljön a beteljesedés,
ami töredékes, véget ér.
Amikor még gyermek voltam,
úgy beszéltem, mint a gyermek,
úgy ítéltem, mint a gyermek,
de amikor férfivá nőttem,
elhagytam a gyermek szokásait.
Most még csak tükörben, homályosan látunk,
akkor majd színről színre.
Most csak töredékes a tudásom,
akkor majd úgy ismerek,
ahog yén magam is ismert vagyok.
Most megmarad a hit, a remény, a szeretet
- ez a három,
de köztük legnagyobb a szeretet.
Törekedjetek a szeretetre!"
(Pál apostol első levele a korintusiakhoz, 13)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://gondolathullam.blog.hu/api/trackback/id/tr61645831
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.